Megújuló Energiák

MEGÚJULÓ ENERGIÁK

Földünk élővilágát egy rendkívüli hőegyensúly hozta létre, mely a nap sugárzásából, valamint a föld belső hőjéből és a világűr dermesztő hidegének kölcsönhatásából alakult ki. Az ehhez tartozó globális energiaszintet helyileg befolyásolja a föld forgástengelye, az óceánok meleget tároló és a sarkok és gleccserek hideget tároló hatása. A viszonylag állandó éghajlat tette lehetővé a magasabb rendű élet kialakulását.

A földi energia mai szintje évmilliárdok alatt alakult ki. Óriási anyag és energiaforgalom mellett került dinamikusan kiegyensúlyozott állapotba, ez az egyensúly azonban igen kényes. A földi hőforgalom egyik fontos eleme a széndioxid. Ez szükséges a növényvilág felépítéséhez, a légkörben jelenlévő része pedig vékony takaróként segít tartalékolni a földre jutó napenergiát, az éjszakai kisugárzás visszatartásával.

Az ipari forradalommal az emberiség arra az útra lépett, amely bolygónk dinamikus energia-egyensúlyának megsérüléséhez vezet. A veszélyt a fosszilis energiahordozók, a kőszén, a kőolaj, a földgáz növekvő ütemű elégetése okozza, mivel káros anyagok kerülnek a légkörbe. A föld hőegyensúlyára ezek közül a széndioxid az egyik legveszélyesebb, ugyanis a fokozott kibocsátás miatt a "hővédő takaró" megvastagszik és a szükségesnél jobban visszatartja, mintegy csapdába ejti a nap hőjét.

A fosszilis energiahordozók felhasználásának egyik határa a kimeríthetőségük, a másik a légkör CO2 terhelhetősége. Ennek egyik módja a legnagyobb kibocsátók és a háztartások fosszilis tüzelőanyag fogyasztásának csökkentése anélkül, hogy le kellene mondani az eddig megszokott életminőségről, és emellett biztosítani lehessen az emberiség növekvő energiaigényét.

A környezettudatosan gondolkodó társadalmak vezetői elszánták magukat a fosszilis energia felhasználás, és a CO2 kibocsátás csökkentése mellett. A megoldás adott, csak élnünk kell vele méghozzá a megújuló energiák széleskörű megismerésével és alkalmazásával.

A megújuló energiák alkalmazása teljesen más szerkezetű és szemléletű energiatermelést és hasznosítási módszereket jelent, mint azt hosszú évtizedek alatt megszokhattuk. Helyi és globális környezetünk állapota folyamatosan romlik, a légkörben felhalmozódott ember termelte gázok klimatikus változásokat indítottak el. Az energiatermelés alapvetően befolyásolja ezt a folyamatot, amelyért a globális társadalom felelős.

Megújuló energiaforrásként általában azokat az energiahordozókat vesszük számba, amelyek a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre állnak, illetve amelyek a kiaknázás után rövid időn belül újratermelődnek. A mi környezetünkben ezek leginkább a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia, a vízenergia, és a biomassza. A fejlett világban minden új beruházásnál számolnak már a megújuló energiák hasznosításával, mert felismerték lehetőségeit és csekély környezetterhelését.

A napenergia hasznosítása során a szoláris energiát napelemekkel villamos energiává, napkollektorokkal hőenergiává alakíthatjuk át. A vízenergia hasznosításánál a lezúduló víz, a szélenergia kiaknázásakor az erős szél, turbinát forgat amely áramfejlesztőt hajt. A geotermikus energia kiaknázásakor a nap hősugárzása által felmelegedett talajrétegek földben tárolt hőenergiáját hasznosítjuk.

A megújuló energiák hasznosításával nem bocsátunk ki a környezetre káros anyagokat. A biomassza energetikai célú felhasználása az élővilág szerves hulladékának a hasznosítása. A biomassza úgy használható fel energiatermelésre, hogy eltüzelése közben csak annyi CO2-t bocsát ki, mint amennyit az adott növény az élete során környezetéből fel is vett.

A helyi erőforrások ésszerű hasznosítása munkahelyeket teremt, elvárható minőségi életteret biztosít és lehetővé teszi, hogy az energiára fordított költségek a helyi régiókat, gazdaságokat erősítsék, ezzel biztosítva az adott terület népesség megtartó képességét, nagymértékű fejlődését.